Előadásomban áttekintést és egyben ízelítőt kivánok nyújtani az Ubuntu GNU/Linux operációs rendszerről, miért érdemes használni, kinek javasolt, vajon nagyvállalat érett-e? Az előadás alkalmával bemutatásra kerülnek az Ubuntu 6.10 „Edgy Eft” kódnevű verziójának újdonságai. Jani Monoses angol nyelvű előadásában a Xubunturól és a Xubuntu Edgy kiadásban várható újdonságairól szól.

Török Gábor vagyok, műszaki informatikus hallgató. Jelenleg az analitikus és kereső marketing szolgáltatásokat nyújtó Webma International Web Marketingnél vagyok fejlesztő, ahol megbízható, kényelmes eszközként alkalmazunk mi is Linuxokat. 1999 óta használok a mindennapokban Linuxot, két éve váltottam a Debianról Ubuntura, azóta elégedett Ubuntu felhasználó vagyok. Az Ubuntut elsősorban asztali operációs rendszerként ill. fejlesztési és adminisztrációs platformként használom, kiszolgálói környezetben minimális tapasztalatom van Ubuntuval.

Ha filozófiai oldalról közelítjük meg az Ubuntut, akkor egy afrikai humánus ideológiáról beszélünk, amely könnyen átültethető a nyíltforrású, szabad szoftveres világ főbb irányelveire, míg másik szemszögből egy teljes értékű Debian alapú GNU/Linux operációs rendszert és felhasználói alkalmazás együttest kapunk (irodai, grafikai, multimédiás szoftverek stb.) kapunk, amely egyaránt megfelelő eszköz mind az átlagos számítógép használó, mind a rendszergazdai célokra használó kezében. (Benjamin Smedberg Is Ubuntu an Operating System? blogbejegyzésében megkérdőjelezi, hogy az Ubuntu csupán egy operációs rendszer volna, párhuzamot von egy felhasználói program telepítésének MS Windows és Ubuntu Linux alatti mikéntje között.)

A dél-afrikai származású Mark Shuttleworth Debian fejlesztőként tevékenykedett az 1990-es években. 2004-ben jelentette be az Ubuntut, amely mögött cége, a Canonical Ltd. állt. A disztribúció megjelentetése után 2005-ben megalapította az Ubuntu Foundation-t. Az alapítványt Mark Shuttleworth 10 millió amerikai dollár kezdő tőkével indította útjára azzal a céllal, hogy biztos szociális hátteret és technikai támogatást nyújtson az Ubuntu disztribúció számára minden körülmények között, és egyúttal biztosítsa, hogy szabad szoftver maradjon a termék.

Az Ubuntu népszerűségét és felhasználóbázisát a köréje fonódó közösségnek köszönheti. Szerte a világban több ezer aktív felhasználó, fejlesztő használja az Ubuntut, és segíti mindazokat, akik szeretnék megismerni ezt a disztribúciót. Jelensorok írásakor az Ubuntu honlapján 31 elismert (köztük a magyar), és 62 alakulóban lévő helyi Ubuntu felhasználói csoportot jegyeznek a földön.

Az Ubuntu linux for human beings mottója jelenti azt, hogy a fejlesztők nagy hangsúlyt fektetnek a rendszer akadálymentes, felhasználóbarát kialakítására. Az Ubuntu célja, hogy egy könnyen használható, megbízható eszköz legyen használója számára (Just Work™.)

Az Ubuntu licencpolitikája négy csomag komponenst különböztet: a main ág tartalmazza mindazon nyíltforrású programcsomagokat, amelyekhez az Ubuntu támogatást nyújt; a restricted komponens tartalmazta csomagokhoz szintén ad támogatást az Ubuntu, viszont a kódok már nem feltétlenül szabad szoftverek. Ezeket a csomagokat az Ubuntu úgy ítéli meg, hogy hasznosak, ha a disztribúció részét képezik. Ilyenek például a zártforrású grafikus kártya meghajtók. Az universe-ben található valamennyi Ubuntuhoz elérhető, nyíltforrású csomag, míg a multiverse a non-free kategóriába eső programokat öleli fel.

A szigorú csomag-rendszer következtében az alap disztribúció MP3 zenék, DVD filmek lejátszását nem teszi lehetővé, hisz azok zártforrású komponensek, emiatt sok bírálat érte az Ubuntut. Ezt a megszorítást feloldandó született meg az EasyUbuntu és még néhány további projekt, amelyek egyszerű grafikus felületet nyújtanak a nem nyíltforrású böngésző és multimédiás bővítmények, grafikus kártya meghajtók satöbbi telepítéséhez.

Az Ubuntu kialakításakor nagy gondot fordítottak, hogy mindenki számára hozzáférhető, akadálymentes legyen a disztribúció. Az alapértelmezett Ubuntu speciális, nagy kontrasztú grafikus témákat, képernyőnagyítót és beszédszintetizátort és további speciális eszközöket tartalmaz.

Mind Ubuntu, mind a Debian a legfőbb nyíltforráskódot érintő filozófiai kérdésben megegyeznek, azonban az Ubuntu tartalmaz néhány szigorított irányelvet a terjesztés prezíc koordinálása érdekében. Bevezették a hathónapos kiadási ciklusokat, azaz félévente mindig új Ubuntu verzió jelenik meg. A kiadott terjesztésekhez 18 hónapos termék támogatást nyújtanak, amelyben biztosítják a kritikus hibák javítását, biztonsági lyukak foltozását. (A 6.06-os „Dapper Drake”-kel bevezetették az LTS kiadások fogalmát; deszktopon három, szerveren pedig öt évig nyújtanak termék támogatást ezekhez a verziókhoz.)

Fontos ennél a pontnál megjegyezni azt is, hogy az Ubuntu teljesmunkaidős fejlesztőket foglalkoztat, akik egyúttal Debian fejlesztők is. Ellentétben más Debianból származtatott disztribúciókkal, az Ubuntu az elkészült javításokat egyből visszaadja a Debiannak.

Röviden: mindenkinek. Az Ubuntu széles alkalmazás kínálatának és rugalmas testreszabhatóságának köszönhetően egyaránt megoldást nyújt deszktopon vagy munkaállomáson, intranetes vagy internetes kiszolgálókon. Tökéletes platform otthoni vagy irodai használatra, speciális összeállításai pedig olyan célfeladatok ellátására is alkalmassá teszik, mint az oktatás vagy internetes kiszolgálás. Egyaránt megbízható felület az átlag számítógép felhasználó és a haladó ismeretekkel rendelkező rendszergazdák, fejlesztők számára.

A felhasználók különböző igényeit jól illusztrálja az Ubuntun alapuló tovább disztribúciók változatossága, sokszínűsége. A legfőbb differenciálódás az alapértelmezett grafikus munkakörnyezetben jelentkezik (Kubuntu, Xubuntu stb.), de nem ritka a speciális szempontok alapján összeállított disztirúbicó sem (Ubuntu Christian Edition, Server Edition stb.).

Az Ubuntu pályafutása 2004 októberében kezdődött, akkor jelent meg az első 4.10-es „The Warthy Warthog” kiadás, azóta az Ubuntu sikere töretlen. A Distrowatch portálon az előadás idején toronymagasan a legnépszerűbb disztribúció (2600 találat/nap), a Londonban tartott Linux Awards díjkiosztáson pedig a Best Distribution címet szerezte meg. Jelenleg egyike azon kevés nyíltforrású disztribúciónak, amelyhez komoly, ingyenes termék támogatás jár.

Hazánkban a Magyar Ubuntu Közösség nyújt segítséget a magyar Ubuntu felhasználóknak, ők koordinálják az Ubuntu.hu wikit és köréje fonódó fórumot, valamint a közösség testesíti meg a fordítócsoportot is, aki a lokalizálásért felelős.

Az LPI és a Canonical együttműködése eredményeképpen Ubuntu Certified Professionals cím szerezhető az Ubuntu tudást felmérő vizsga letételével. Az Ubuntu elfogadottságát jellemzi az is, hogy a Google egyetemista fiatalok számára meghirdetett Summer of Code programozói projektjének keretében több ubuntus projektet, köztük Farkas Szilveszter Olive fedőnevű, a Bazaarhoz készített grafikus előtét alkalmazását is támogatják. 2006 nyarán az Ubuntu bekerült a PC World 100 legjobb terméke közé. A személyhez kötött Ubuntu elismervényeken túl lehetőség van szoftver és hardver certifikációjára is. Az IBM DB2 terméke volt az első, amely az Ubuntu certificied címmel birtokolhatta, míg a hardvereszközök körében a Sun jelentte be elsőként, hogy bizonyos szerversorait Ubuntuval szállítja.

Az Ubuntu esetén a cégeknek nyújtott, kereskedelmi támogatáson túl számos egyéb alternatíva létezik, amelyhez a magánszemélyek, oktatási és egyéb nonprofit-orientált szervezetek is hozzájuthatnak. A hivatalosan jegyzett Ubuntu közösségek a Canonical Ltd.-től, továbbá a szociális és technikai hátteret nyújtó Ubuntu Alapítványtól a hatékony működésükhoz szükséges támogatást kaphatnak (Ubuntu CD-k, matricák, szakmai támogatás stb.). A weben fellelhető Ubuntuhoz kapcsolódó irodalmon túl számos nyomtatott magazin, könyv választotta témájául az Ubuntut, sőt, de léteznek kezdeményezések, amelyek Ubuntuval foglalkozó podkaszt műsorral vagy video segédletekkel támogatják az Ubuntut használókat.

Az Ubuntu nyíltforrású disztribúció, így a hozzájutás lényegében ingyenes. (Természetszerűleg az internet hozzáférést, CD nyersanyagot nekünk kell megfizetnünk.) A 6.10-es kiadástól kezdve a ShipIt projekt keretében csak LoCo-k számára adatik meg a díjmentes Ubuntu CD rendelés. Ez a megszorítás nem vonatkozik a 6.06 LTS kiadásra. Természetesen az Ubuntu disztribúció továbbra is ingyenes, szabad szoftver marad, a mindenkori ISO-k letölthetők az Ubuntu oldaláról és a tükörszerverekről. Aki nem rendelkezik szélessévű internet hozzáféréssel vagy CD-íróval, a magyar Ubuntu CD írás projekt keretében is szert tehet a korongokra.

A 6.10-es Edgy Eft az ötödik hivatalos Ubuntu kiadás a sorban. Szakítva a Debian hagyatékával, immáron grafikus módú telepítő fogadja a felhasználót, amely talán előre segíti az Ubuntu nagyobb mértékű, szélesebb körű előretörését. A korábbi, valamennyi egyéb linuxos terjesztés által használt sysvinit rendszert elsőként cserélték a korszerűbb upstartra a fejlesztők, amely többek között érezhető teljesítmény javulást eredményez a rendszer indulásakor. Az OpenGL erőforrásokat kiaknázó réteget a korábbi XGL helyett a Fedora által támogatott AIGLX-re cserélték. Természetesen frissültek a csomagok is, így GNOME-ból a legfrissebb 2.16-os, a rendszermagból a 2.6.17-es került a disztribúcióba.

Az init démon a bootolás levezényléséért és a folyamatok összehangolt műküdéséért felelős. A linuxos disztribúciók a UNIX rendszerektől örökölt System V init rendszert tartalmazzák, amely fölött azonban már eljárt az idő. Az Upstartot tervezési kocenpciója alapján esemény-alapú init démonnak nevezték fel; skriptek vagy binárisok indítása, ill. szolgáltatások indítása és leállítása események bekövetkeztekor. Eseményt generálhat maga az init rendszer, de akár az udev is. Míg egy függőség-alapú init design esetében hálózati kapcsolat hiányában az Apache nem indulna el (az Apache indulásakor megkisérli a networking szolgáltatás elindítását is, az viszont sikertelen lesz), addig az eseményalapú kialakításnál amint hálózati eszközt kap a rendszer, a networking automatikusan el fogja indítani az Apache-ot is. Az Upstart részletes specifikációja Scott James Remnant tollából upstart: Service Management for Linux címen, illetve az Ubuntu Wikijében olvasható.

A Fedora projekt wikijének tanusága szerint azért hozták létre az X.Org alapítvánnyal karöltve az AIGLX-et, mert az Xgl túlnyomó fejlesztése zárt keretek között folyt, emiatt nem volt lehetséges a fejlesztés különböző állapotainak reviziója, továbbá ez a hozzáállás ellentmond a nyíltforrású filozófiának is.

Az Ubuntu következő 7.04-es verziószámú kiadása 2007 áprilisában jelenik meg „The Feisty Fawn” kódnéven. A szélesebbkörű hardver támogatáson túl elsősorban a végfelhasználók számára látványos, multimédiás funkciókat és deszktop hatásokat szeretnék gazdagítani. További részletek november elején a MountanView-ban megrendezésre kerülő Ubuntu fejlesztői találkozón kerülnek terítékre.

Az Ubuntuval temérdek forrás foglalkozik a weben szerte. Újdonságokért, friss hírekét célszerű az angol nyelvű Ubuntu heti hírlevelet járatni, a közösségi életet pedig a Fridge blogban lehet nyomon követni. A disztribúció használatával kapcsolatos tudástár található az Ubuntu Guide hasábjain, ill. a Magyar Ubuntu Közösség Wikijében is.